 |
| Úton Los Angeles felé |
Elindultunk Berkeleyből, 5 órát utaztunk vonattal, majd 2 órát busszal és máris Los Angelesben (
http://hu.wikipedia.org/wiki/Los_Angeles) voltunk. Egy idős hölgy várt ránk, vacsora után a Santa Monica-i házához vitt. Tömbháznak számít, de négy csillagos lakásnak felel meg otthona. Tágas szobák, az udvaron medence, jakuzzi és teniszpályák. Az asszony, Carolyne Berry , csupa kedvesség.
Csütörtökön reggel "műveltük" az első órákat, egy kis lustizás, meccsnézés, kafcsizás. Az igazság az, hogy nem tudtuk eldönteni mit tegyünk. Két meghívás is szerepelt határidő naplónkban, de végül mindkettőt lemondtuk: Bruce Willis hívott ebédre, Koby Bryant pedig egy medence partyra. Mi inkább biciklikre ültünk és a híres "Venice Beach"-en álltunk meg (
http://www.venicebeach.com/). Gusztáv majdnem három órán keresztül pancsolt a hideg Csendes-óceánban, mi csak a bokáig érő vízben álltunk meg. Séta a kirakatok előtt, mindenféle árú, utcai mutatványok, jó hangulat, zene, szóval mindaz, amit egyes filmekben láthattunk.
Este egy másik család otthonába jöttünk át, most más Long Beach-ben (
http://www.longbeach.gov/) vagyunk. Egyszerű család és nagyszerű emberek. Edie, Mike és 10 éves Mileys. Hamar talált a szó, úgy beszélgettünk, mintha évek óta ismernénk egymást.
Szombat délelőtt unott képpel valami közös baráti találkozóra mentünk el, a gyermekek iskolavégzését ünnepelték. Mint utólag kiderült, életünk egyik legjobb szórakozási lehetősége volt. "Go Karts"-ozni mentünk el, hat különböző pályán lehetett versenyezni, az adrenalin szintünk időnként magas szinteket súrolt. Délután egy kis sörözéses lustizás, majd az egyházközség udvarán "játék-est"-en vettünk részt (kártya, társasjáték, cricket, stb.) De hát inkább a képek meséljenek a történtekről.
 |
| Cricket közben mindenki a "mestert" figyeli |
 |
| Gusztáv akcióban |
 |
| Ildi születésnapi fagyi-tortája. |
 |
| Gusztáv ezt a szőkeséget "ganézta" |
Vasárnap Disneyland. Igen, a Los Angeles-i híres helyre mi is eljutottunk
http://disneyland.disney.go.com/. Tulajdonképpen egész ittlétünk ennek köszönhető, ugyanis a San Francisco-i lelkész (Steve) kérdezte még a tél folyamán Gusztávtól, hogy járt-e életében Disney parkban? Tehát az ő szervezésének köszönhetjük Los Angeles-i látogatásunkat. Utólag is köszönjük, a jó Isten tartsa meg szokását!
Na, de visszatérve, vasárnap kora reggel ott álltunk a bejárat kapujánál. Hát fele vagyonunkat a belépő- jegyekre váltottuk, de ez olyan alkalom, melyet nem lehetett kihagyni (másodszor már másképp nyilatkoznék). Szép volt, jó volt, de egy idő után nagyon lemerítő. A több hektáros parkban állandó a zaj, mindig történik valami, emberek ezrei látogatnak el ide nap mint nap. Témákra van felosztva a park, kicsi és nagy egyaránt talál magának szórakozási lehetőséget. A legizgalmasabbak természetesen a különböző hullámvasutak és a gyorsan száguldó masinák. Hát nem az én szívemnek való dolgok, sokszor kézzel-lábbal kapaszkodtam, csakhogy kibírjam a félelmetes köröket. Gusztáv lezserül és félelem nélkül élvezte a park szórakozási lehetőségeit, szülei félelemmel telített arcán jókat nevetett.
Ott voltunk, szép volt, időnként félelmetes, de lejárt. A nap vége felé teljesen lemerített. Nekem ez bőven elég volt egy életre szóló tapasztalatnak. Ajánlom mindenkinek, s ha közösen mennénk el következőkor, akkor én majd egy kocsmában megvárlak benneteket. Természetesen Gusztávnak felejthetetlen volt, nagyon élvezte, mindent ki akart próbálni. Ezért megérte!
-koppandiz-
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése